Orbán Viktor élete és pályafutása

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –), magyar politikus és jogász, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke. Magyarország miniszterelnöke volt 1998 és 2002 között, majd 2010-től napjainkig újra ő tölti be ezt a posztot, ezzel a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő az Európai Unióban.

Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte jogászként, majd társaival együtt megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét. Politikai ismertséget a rendszerváltás idején szerzett, amikor beszédet mondott Nagy Imre újratemetésén. Az első szabad választások során, 1990-ben került be az Országgyűlésbe, ahol azóta is tag. 1998-ban lett először Magyarország miniszterelnöke. Első kormánya alatt jelentős gazdasági eredményeket ért el, többek között az infláció csökkentésével és a NATO-hoz való csatlakozással. 2002-ben vereséget szenvedett, de 2010-ben újra miniszterelnök lett. Második ciklusa során az új alaptörvény elfogadása mellett számos intézkedése váltott ki hazai és nemzetközi kritikákat, mint például a „lex CEU” és a migrációs válság kezelése. 2014, 2018 és 2022 után is újraválasztották, így ő vált a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar kormányfővé.

Orbán 1993 és 2000, valamint 2003 óta a Fidesz elnöke. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke, majd 2002 és 2012 között az Európai Néppárt vezetőségében is szerepet vállalt. 2024 júliusától fél évig ő vezeti az Európai Unió soros elnökségét.

Kormányzása alatt több nyugati és hazai sajtóorgánum autokratikus vezetéssel vádolja. Politikai reformjai – mint a választási rendszer átalakítása és a sajtószabadság korlátozása – hozzájárultak Magyarország demokráciaindexének csökkenéséhez. Orbán politikája jobboldali populista és euroszkeptikus, amelyet kritikusai autoritarizmus és korrupció vádjával illettek. 2022-ben az Európai Parlament kimondta, hogy Magyarország már nem tekinthető teljes értékű demokráciának, hanem inkább egy választási autokrácia hibrid rendszerének.

Támogatói között található Donald Trump, Robert Fico, Benjámin Netanjáhú és Marine Le Pen. Kritikusai közé tartozik Ursula von der Leyen, Donald Tusk, Manfred Weber, Petr Pavel, a svéd kormány, valamint Kaja Kallas és több amerikai politikus is.

Származása

Orbán Viktor Mihály a második nevét apai nagyapja után kapta, aki állatorvossegédként dolgozott, és a második világháború után Alcsútdobozra költözött, ahol gazdálkodott.
Édesapja, Orbán Győző, korábban mezőgazdasági üzemmérnökként és MSZMP-tagként tevékenykedett, ma nagyvállalkozó. Édesanyja, Sípos Erzsébet, gyógypedagógus és logopédus volt.

Orbánnak két testvére van: Orbán Győző, aki mérnök-közgazdász, és Orbán Áron, aki vállalkozó. A család nevelte Vitézy Zsófiát is, aki félárván maradt és később újságíróvá vált.

Gyermekkora

Orbán Székesfehérváron született, de gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. Általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatán végezte, ahol 1981-ben érettségizett.

Tanulmányai

1981–82-ben sorkatonaként Zalaegerszegen szolgált, majd jogi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta. 1983-tól, egészen diplomája megszerzéséig tagja volt a Szakkollégiumnak, amely 1985-től Bibó István Szakkollégiumként működött. 1984-ben társaival együtt elindította a szakkollégium társadalomelméleti lapját, a Századvéget. 1987 és 1989 között Szolnokon élt, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novembere és 1988 márciusa között szociológus gyakornokként részt vett a továbbképzések szervezésében. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársaként tevékenykedett. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig Soros-ösztöndíjasként az oxfordi Pembroke College-ban tanult angol liberális filozófiát, de a magyarországi választások miatt megszakította tanulmányait.

Politikai pályafutása

A rendszerváltásig

Politikai karrierjét 14 évesen kezdte Székesfehérváron, amikor a gimnáziumban a KISZ alapszervezet titkárává választották, de egy év múlva eltávolították, mert új alapszervezet létrehozását és annak Kászonyi Dánielre való átnevezését javasolta. Gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg Simicska Lajossal, a későbbi üzletemberrel, akivel hosszú barátságot ápolt. Közéleti nézetei saját bevallása szerint a sorkatonai szolgálat alatt változtak meg gyökeresen, ahol a korábban naiv szocialista hírből teljesen más emberként tért vissza. 1988-ban a Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte a Fideszt. 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén, a Hősök terén tartott beszédében szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte, mellyel országos ismertségre tett szert. Az év nyarán az alkotmánymódosítási albizottság tagjaként vett részt a politikai egyeztetéseken.

1990-1998 között

1989–90-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként Oxfordban tanult, ahol Zbigniew Pelczynski, a Pembroke Kollégium filozófiaprofesszora volt mentora. 1990-ben országgyűlési képviselővé választották. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnöke, majd 1993-ban a végrehajtó bizottság tagja lett. 1993 májusáig a Fidesz parlamenti frakcióját vezette.

1992-ig liberális elveket vallott, pártja is ekkor szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. 1992-től azonban a konzervativizmus felé fordult, és pártja centralizálását támogatta, ami Fodor Gábor és társai elégedetlenségét váltotta ki. Ez vezetett Fodor és más képviselők, köztük Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter távozásához. 1993-ban a Fidesz kongresszusa őt választotta elnökké, és 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatták. A Fidesz átvette az MDF helyét a politikai jobboldalon az 1994-es vereség után.

Az 1994-es választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke lett, majd 1996-ban az Új Atlanti Kezdeményezés magyar bizottságának vezetője. Az 1998-as választást követően koalíciót kötött az MDF-fel és az FKgP-vel, mivel önállóan nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Első kormánya (1998–2002)

Az 1998-as választási győzelem után miniszterelnökké választották. 1999-ben aláírta Magyarország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét. 2000-ben lemondott a Fidesz elnöki posztjáról. Ugyanebben az évben visszalépett a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéből is, pártja pedig csatlakozott az Európai Néppárthoz. Kormánya több szociális intézkedést hozott, mint a családi adókedvezmény, diákhitel, otthonteremtési támogatás, és a Széchenyi Terv a hazai vállalkozások támogatására. Szimbolikus beruházások közé tartozott a Mária Valéria híd újjáépítése és a Nemzeti Színház felépítése. Gazdaságpolitikájának köszönhetően az államadósság 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra csökkent. Bár az eurózóna csatlakozásához szükséges deficitcélokat nem érték el, a költségvetési hiány 2002-ben 8,9%-ra emelkedett, részben a Medgyessy-kormány választási költekezése miatt.

Az Orbán-kormány jelentős javulást ért el a költségvetés és a gazdaság terén, csökkentve a költségvetés GDP-arányos hiányát – bár ez a ciklus második felében megfordult: 2001-ben a deficit 4%, 2002-ben pedig már 8,9% volt –, valamint mérsékelte az inflációt, és mind a korábbi, mind a későbbi időszakoknál magasabb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Mindezt úgy érte el, hogy a reálbér-növekedés kisebb volt, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány alatt. Ennek köszönhetően az ország adósságminősítése lényegesen jobb volt az Orbán-kormány idején, mint az előző és a következő kormányok alatt. 2002-ben azonban pártja ellenzékbe került, és 4 évnyi jobboldali kormányzás után az MSZP–SZDSZ koalíció került hatalomra.

Az ellenzék vezéreként (2002–2010)

A vereséget követően megalapította a polgári körök mozgalmát, ám több mint három évig nem szólalt fel az országgyűlésben.

2002 óta az Európai Néppárt alelnöke volt, és 2003-ban a Fidesz konzervatív-jobboldali pártok bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség lett, amely tovább központosította a párt működését, nagyobb hatalmat adva a mindenkori elnöknek. Orbán Viktort ismét elnökké választották a kongresszuson.

2006-ban a Fidesz miniszterelnök-jelöltje lett, de a választási vereség után áprilisban lemondott Bod Péter Ákos javára. Májusban parlamenti mandátumot szerzett, és a KDNP-vel közös frakciószövetség vezetője lett, amely 164 tagot számlált.

2006 szeptemberében, a kiszivárgott őszödi beszéd után, Orbán követelte Gyurcsány lemondását és egy „szakértői kormány” felállítását. 2007-ben ismét a Fidesz elnökévé választották, és népszavazási kezdeményezést tett, amely 2008-ban ügydöntő népszavazást eredményezett. Szerinte a rossz gazdasági helyzet miatt előrehozott választásokra lett volna szükség.

2010-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados győzelmet aratott, így Orbán másodszor is miniszterelnök lett, parlamenti mandátumot is szerzett Fejér megyei listáról.

Második kormánya (2010–2014)

2010-ben Orbánt ismét miniszterelnökké választották, és az új kormány bejelentett egy 29 pontos gazdasági akciótervet, amely különadót vetett ki a bankokra. 2011-ben a Nézőpont Intézet szerint Orbán Viktor volt a legmegfelelőbb miniszterelnök az elmúlt 20 évben.

A 2014-es választás ismét a Fidesz-KDNP győzelmét hozta, és Orbán harmadszorra is miniszterelnök lett. Beszélt a rezsicsökkentés folytatásáról, valamint a bankadó megtartásáról.

Harmadik kormánya (2014–2018)

2014 május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazattal ismét miniszterelnökké választotta. Így Wekerle Sándor és Nagy Imre után ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kormány megalakulását követően elfogadták a reklámtörvényt, amely alapján a médiavállalkozásoknak adót kell fizetniük a reklámokból származó bevétel után.

2015 július 25-én Tusnádfürdőn meghirdette az illiberális állammodellt, mely a liberális demokráciát váltaná fel: „Az állam, amelyet Magyarországon építünk, illiberális állam, amely nemcsak az egyéni érdekeket, hanem a közjót tartja szem előtt, tiszteletben tartva a szabadságot és az emberi jogokat.” Hangsúlyozta, hogy „a munkaalapú társadalom nem a liberális szabadságjogok megszüntetését jelenti, hanem a társadalmi elit uralmának ellentétét.”

Egy 2014. augusztus 15-i rádióinterjúban az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „A szankciós politika, amit a Nyugat, köztük mi is követünk, jobban árt nekünk, mint Oroszországnak. Ez politikai szempontból olyan, mintha lábon lőttük volna magunkat.” Célja „a munkaalapú gazdaság kiterjesztése, hogy 5 millió adófizető legyen Magyarországon”.

2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése központi témává vált. Orbán Viktor szeptember 4-én kijelentette: „Ha nem védjük meg a határainkat, tízmilliók fognak Európába jönni.” Ettől kezdve az európai politika egyik főszereplőjévé vált a menekültkérdésben.

2015 szeptember 4-én a visegrádi országok vezetői közös nyilatkozatban állapították meg, hogy a migrációs válságot összeurópai szinten kell megoldani, bár egyes esetekben magyar vétó akadályozta a közös megállapodást. A prágai csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott a visegrádi vezetőknek a szolidaritásért, az október 16-án elfogadott menekültügyi megoldást azonban félmegoldásnak nevezte.

2016-ban a Politico hírportál Magyarországot az EU-ra legerősebb hatást gyakorló országok közé sorolta, Orbán Viktort pedig a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetőnek nevezte. A portál szerint befolyása meghaladja Magyarország politikai súlyát az unióban.

A 2018-as országgyűlési választáson ismét a Fidesz-KDNP győzött, és a kormánypártok újból kétharmados többséget szereztek a Parlamentben.

Negyedik kormánya (2018–2022)

2018 május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazattal újra megválasztotta miniszterelnöknek, ezzel ő lett az első, aki negyedik alkalommal alakíthatott kormányt Magyarországon.

2019 november 30-án hivatalban töltött idejét összesítve a magyar történelem leghosszabb ideje regnáló miniszterelnökévé vált, megelőzve Tisza Kálmánt, aki azonban folyamatos szolgálatban továbbra is tartja a rekordot 15 évével. 2021 decemberétől az Európai Unió legtovább hivatalban lévő kormányfője lett.

2021 végén a Politico Europe éves rangsorában az „Európa legbefolyásosabb emberei” közül az 5. helyre került a „felforgatók” kategóriában. Kiemelték a 2022-es magyar választás közeledtét, az „illiberális demokrácia” hirdetését, az Európai Bizottsággal folytatott konfliktusait, konfrontatív stílusát az Európai Tanácsban, valamint a lengyel és szlovén kormányok „Brüsszel-ellenes nacionalizmusát”.

A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség zsinórban negyedszer szerzett kétharmados többséget a Parlamentben.

Ötödik kormánya (2022–)

A 2022. április 3-i parlamenti választásokat követően első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, ahol magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa. 2022. május 16-án az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta.

2022 július 23-án Tusványoson elmondott beszéde több oldalról is kritikákat váltott ki. A legnagyobb felháborodást az a kijelentése keltette, amelyet a náci fajelmélethez hasonlítottak. Többek között Frölich Róbert főrabbi is elítélte: „Van az a világ, ahol az európai népek keverednek a nem európaiakkal – az a kevert fajú világ. Mi pedig azok vagyunk, ahol az európai népek keverednek egymással. A Kárpát-medencében mi nem kevert fajúak vagyunk, hanem az itt élő európai népek keveréke.”

A beszéddel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy a faji alapú diszkrimináció ellentétes az uniós értékekkel. Orbán később azt mondta, hogy kulturális, nem faji vagy genetikai keveredésről beszélt, és kiemelte, hogy gondolatait Jean Raspail francia író inspirálta.

2022 augusztus 4-én az amerikai konzervatívok találkozóján (CPAC) mondott beszédében kijelentette, hogy „a globalisták mehetnek a pokolba”, majd arra kérte az amerikai konzervatívokat, hogy egyesüljenek a progresszívek elleni világméretű harcban. Az őt rasszizmussal vádolókat „idiótáknak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy egy keresztény nem lehet rasszista. A The Spectator szerint Orbán, akit liberális ellenfelei gyakran támadnak, a konzervatívok számára mára példaképpé vált.

2022 végén a Politico Europe(wd) Orbánt a „felforgatók” kategória 2. helyére sorolta Európa legbefolyásosabb emberei között. Szerintük Orbán „megtörte Brüsszelt”; kényelmes többséget szerzett a tavaszi választásokon, és bár 12 éve van hatalmon, az európai tisztségviselők nem találnak megoldást arra, hogy megfékezzék politikáját. Ellenállása számos brüsszeli kezdeményezést meghiúsít, és az ukrajnai háború tovább fokozza a helyzetet.

Orbán Viktor és a sport

Több interjúban elmondta, hogy a kedvenc sportja a labdarúgás, amit nemcsak követ, hanem játszik is. 11 évesen igazolt le a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE csapatához. Középiskolás éveiben a Székesfehérvári MÁV Előre együttesében futballozott. 1981-ben az U18-as bajnokságban bronzérmes csapat tagja volt. A sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, majd 1986 és 1988 között a BEAC játékosa volt. 1999-ben csatlakozott az FC Felcsút csapatához, ahol csatárként játszott. Utoljára a 2005–2006-os idényben lépett pályára. NB II-es mérkőzéseken is szerepelt.

Húszévesen szerepelt a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben, ahol egy néma rablót és focistát játszott.

2007 őszén átvette Molnár Csaba helyét a Felcsút SE elnökeként, ahol az amatőr focisták mellett más sportágak is képviseletre találtak. Programjában kiemelte az utánpótlás-nevelés fontosságát, és megígérte, hogy az öregfiúkra, a női csapatokra és a kézilabdázókra is figyelmet fordítanak. Az utánpótlásképzés erősítése érdekében létrehozták a Puskás Ferenc Akadémiát. Orbán részt vett a működtető alapítványban is, amelyet 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományával és egy 6000 négyzetméteres terület felajánlásával hoztak létre.

Orbán Viktor családja

1986-ban kötött házasságot. Egyházi esküvőjét és első két gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag harcban álló Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta.

Orbán Viktor felesége Lévai Anikó jogász és vállalkozó. 1990 óta dolgozott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, majd 1998-tól pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben önkéntes. Fokozott befolyással bír a magyar közügyekben, a közfelfogást felülmúlva.

Orbán Viktor családja

Orbán Viktor gyermekei

  • Orbán Ráhel (1989) 2012-ben a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus–vendéglátás szakán végzett, de 1-1 szemesztert a Bostoni Egyetemen tanult, a Sorbonne-on, a Sienai Egyetemen, majd egy évet a svájci lausannei Ecole hôtelière elitegyetemen is. 2013-ban vette feleségül Tiborcz István (1986) vállalkozó. Gyermekeik: Tiborcz Aliz (2016), Tiborcz Anna Adél (2018), Tiborcz Bertalan (2020).
  • Orbán Gáspár (1992) aki hivatásos labdarúgó volt, később jogászhallgató, majd a Felház keresztény mozgalom alapítója. 2019 óta hivatásos katonaként szolgál, 2020 augusztus 20-án tette le a tiszti esküt.
  • Orbán Sára (1994) 2013-ban érettségizett a budapesti Szent Angéla Ferences Gimnázium tanúlójaként, majd történelmet tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2017 augusztus 26-án vette feleségül Szokira Tamás (1990). Gyermekeik: Szokira Johanna (2018), Szokira János Fülöp (2020), Szokira Zsigmond Viktor
  • Orbán Róza (2000)
  • Orbán Flóra (2004)