A magyar kormány egyedi döntéseken alapuló támogatási rendszere (EKD) több mint 1200 milliárd forint közpénzt juttatott főként külföldi nagyvállalatoknak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése szerint azonban a rendszer kockázatokat hordoz, mivel a döntéshozatali modellek gyakran túl optimisták, figyelmen kívül hagyják a rejtett költségeket, és nem veszik figyelembe a hosszú távú gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásokat. Magyarország az EU-ban arányaiban a legtöbbet költi vállalati támogatásokra, de a megtérülés kérdéses.
Befektetések és gazdasági hatás
2024 közepére a külföldi közvetlen befektetések (FDI) állománya elérte a 42 000 milliárd forintot, amelynek 84%-a részesedéstípusú eszközként jelent meg, nem pedig hitelként. Ez a jelentős tőkeáramlás új munkahelyeket és adóbevételeket generált, de az ÁSZ szerint a támogatások hatékonysága nem kellően alátámasztott. A rendszer különösen a stratégiai partnerséget kötött nagyvállalatok, például a Bosch, a Mercedes vagy a Samsung számára kedvez.
Hiányosságok a támogatási modellben
Az ÁSZ jelentése rámutat, hogy a támogatási döntések alapjául szolgáló számítások nem veszik figyelembe:
- a támogatott cégek munkaerő-elszívó hatását más vállalatoktól;
- az alternatív forgatókönyveket, például a támogatás elmaradásának következményeit;
- az infrastruktúra-fejlesztések költségeit;
- a támogatások nemzetgazdasági és környezeti hatásait.
Például az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyára 76 milliárd forint támogatást kapott, de a környezeti szempontok gyakran csak utólag kerülnek elő, és nem kötelező érvényűek.
Külföldi dominancia és átláthatóság hiánya
Bár 2023-ra nőtt a hazai cégek részesedése, a támogatások zöme továbbra is külföldi vállalatokat céloz. Az ÁSZ szerint a rendszer nem átlátható, és a döntéshozatali folyamat nem kellően megalapozott. Ez kérdéseket vet fel a közpénzek felhasználásának hatékonyságával és hosszú távú előnyeivel kapcsolatban.
A HIPA válasza a kritikákra
Joó István, a HIPA vezérigazgatója közösségi médiában reagált az ÁSZ jelentésére irányuló kritikákra:
- Állítása szerint az ellenzéki média félretájékoztat, és a beruházások pozitív hatásait – például az 1 millió új munkahelyet – elhallgatja.
- Az ÁSZ jelentését nem lesújtó kritikaként, hanem javaslatokkal teli elemzésként értékeli.
- Kiemelte, hogy Magyarország 2022-ben és 2023-ban beruházási rekordokat ért el (10 és 13 milliárd euró értékben).
- Bejelentette egy új, jelentős beruházás közeledtét, hangsúlyozva a magyar gazdaság versenyképességét.
Joó szerint a kritikák mögött részben külföldi versenytársak érdekei állhatnak, akik nem megengedett eszközökkel próbálják gyengíteni Magyarország pozícióját.