Orbán Viktor magyar miniszterelnök a június 26-i EU-csúcs előtt rövid nyilatkozatot tett a sajtónak. A csúcstalálkozó fő témái között szerepelnek külpolitikai kérdések, különös tekintettel az ukrajnai háborúra és a közel-keleti fejleményekre. A magyar kormányfő bejelentette a Voks 2025 szavazás eredményeit, hangsúlyozva, hogy erős felhatalmazással érkezett a tárgyalásokra.
A Voks 2025 eredményei
A Voks 2025 szavazáson 2 284 482 voks érkezett, ebből 2 284 000 érvényes, ami a leadott szavazatok 95%-át, azaz 2 168 431 voksot jelent. Orbán kijelentette:
- „Erős mandátummal érkeztem, több mint kétmillió ember nevében beszélek.”
- „Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ez a megközelítésünk.”
Ezzel a magyar álláspontot egyértelművé tette a tárgyalások előtt.
Szankciók és vétók
A 18. szankciós csomaggal kapcsolatban, amelyet Magyarország és Szlovákia megvétózott, Orbán elárulta, hogy kedvező ajánlatokat kapott a vétó feloldásáért, de részleteket nem közölt. Kiemelte, hogy Magyarországot nem lehet megkerülni Ukrajna EU-csatlakozása ügyében, ugyanakkor a háború miatt ellenzi a csatlakozást, mert az EU-t is konfliktusba sodorná.
Belföldi ügyek: Pride és gyermekvédelem
A budapesti Pride-dal kapcsolatban Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarországon mindenki szabadon gyülekezhet, ez alkotmányos jog. Azonban hozzátette:
- „Ha alkotmányos jogok ütköznek, a gyermekvédelmi törvény az első.”
- „Kérem, hogy tartsák be a szabályokat, mert civilizált országban nem bántjuk egymást.”
E megközelítés tükrözi a kormány prioritásait a hazai jogszabályok érvényesítésében.
Gazdasági kilátások
Arra a kérdésre, hogy mikor várható a kormány által ígért gazdasági fellendülés, Orbán türelmet kért, mondván:
- „Hosszú a kifutópálya, és több mint tízmillió utas van.”
Ez a válasz a gazdasági kihívások kezelésének időigényére utal.
Nemzetközi kontextus
Az EU-csúcsot a NATO-csúcs előzi meg Hágában, ahol a tagállamok a védelmi kiadások növeléséről döntöttek. Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok, különösen a Hamász és Izrael közötti eszkaláció, illetve Irán és az Egyesült Államok szerepvállalása, meghatározzák a csúcs napirendjét. Az uniós vezetők az EU versenyképességét is megvitatják, figyelembe véve a globális kihívásokat.