Azok, akik 1992 júliusa előtt kaptak vérátömlesztést, és emiatt akár 20-30 évig tünetmentes hepatitis C (HCV) vírussal fertőződhettek meg, jelenleg is kérhetnek kártalanítást az államtól – írja a Magyar Nemzet.
A HCV gyakran tünetmentes, de krónikus fertőzést okozhat, ami májkárosodást, májzsugort eredményezhet. A vírust 1991-ben fedezték fel, Magyarországon 1992 júliusától kötelező a vérkészítmények szűrése, előtte azonban többek szervezetébe bejuthatott transzfúzió során. Ezt a nemzeti fejlesztési miniszter válaszolta Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére. Mivel más tényezők is fertőzést okozhatnak (pl. kábítószer-használat, tetoválás, szexuális úton), a kártalanítást kérőknek bizonyítaniuk kell, hogy a fertőzést transzfúzióval kapták. A vérzékeny betegek kikerülhetik a pert, mert a 2000-es kormányrendelet szerint velük az állam méltányossági alapon egyezhet meg, náluk nem kérdéses az ok-okozati összefüggés. A nem hemofíliás betegeknek azonban orvosi szakvéleményre van szükségük, esetükben a peren kívüli megegyezés nem lehetséges. A Magyar Nemzet információi szerint eddig 620 embert kártalanítottak, akik vérátömlesztéssel fertőződtek meg. Ez egyösszegű kifizetést és egészségi állapottól függő havi járadékot is jelent. Jelenleg 473 hemofíliás beteg részesül járadékban, míg bírósági ítélet alapján 691 esetben fizettek kártalanítást, jelenleg 311 személy kap járadékot. Petrássy Miklós ügyvéd, egészségügyi és biztosítási szakjogász szerint nem logikus, hogy a kormányrendelet csak a hemofíliásokra vonatkozik, de a művesekezeltekre nem. A kártalanítás összege függ a beteg állapotától és a fertőzés súlyosságától. A bírósági eljárások azonban 2-5 évig is elhúzódhatnak. Az ügyvéd szerint azoknál is van kár, akiknél sikerül „kiirtani” a vírust, mivel a nem vagyoni kártérítés alapját a kezelés mellékhatásai és a belőlük fakadó hátrányok képezhetik. Sikertelen kezelés esetén a beteg életkilátásai csökkennek, ami pszichés problémákat is okozhat, amit a bíróság szintén figyelembe vesz.
Az ügyvéd nem zárta ki, hogy a jövőben is lesznek kártérítési igények, hiszen a betegség akár évtizedekig tünetmentes lehet, és sokaknál még nem is diagnosztizálták. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a bíróság gyakran az elévülés miatt utasítja el a kereseteket. A diagnózis után egy év áll rendelkezésre a kártérítési igény beadására, ha a beteg feltételezi, hogy 1992 előtt vérkészítménytől fertőződött meg. Aki kicsúszik a határidőből, nem számíthat kártalanításra – írja a Magyar Nemzet. Sokan nem tudnak róla Magyarországon sokan nem tudják, hogy fertőzöttek: amikor megkapják a betegséget, nincs tünet, de tíz év múlva krónikus májgyulladássá alakul, amelynek kevés tünete van (pl. fáradtság), de harminc év múlva májzsugorhoz és májrákhoz vezethet – mondta a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének elnöke a hepatitis világnapján.
A betegség korai felismerése kulcsfontosságú – tette hozzá Werling Klára. Különösen igaz ez a rizikócsoportokra, mint például azokra, akik 1992 előtt kaptak vért vagy vérkészítményt, droghasználókra, egészségügyi dolgozókra, tetoválókra, testékszert viselőkre, hepatitiszes családtagokkal rendelkezők, vagy magas májenzimértékkel rendelkező emberekre.
A hepatitis világnapot a WHO kezdeményezésére tartják július 28-án, annak emlékére, hogy 1925-ben született Baruch Blumberg Nobel-díjas orvos, a hepatitis B vírus felfedezője. A világnap célja a krónikus májgyulladásra és annak korai felismerésének fontosságára való figyelemfelhívás.
A betegség évente 1,4 millió ember halálát okozza. Világszerte félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben, Magyarországon pedig 70 ezer HCV-fertőzött lehet, közülük 40 ezren szorulhatnak kezelésre, de csak 20 ezret kezelnek.