Izrael péntek hajnalban jelentős légicsapásokat hajtott végre Irán területén, célpontként az ország nukleáris létesítményeit és katonai infrastruktúráját megjelölve. A műveletben több mint 200 vadászgép vett részt, amelyek precízen támadták a stratégiai fontosságú helyszíneket. Az izraeli hadsereg szerint a csapások célja az volt, hogy meghiúsítsák Irán azon képességét, miszerint napokon belül atombombát állíthat elő. A támadás során megsemmisült több katonai célpont, illetve életét vesztette az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Hoszein Szalami, valamint az iráni vezérkari főnök.
Irán válaszlépése és a regionális feszültség
Irán azonnal reagált a támadásra, mintegy 100 pilóta nélküli repülőgépet indítva izraeli célpontok ellen. A drónokat az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nagy erőkkel próbálják elfogni, hogy minimalizálják a károkat. Teheránban rendkívüli állapotot hirdettek, a fő repülőtér forgalmát felfüggesztették, míg Izraelben a lakosságot óvóhelyekre szólították fel. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a csapások sikeresek voltak, ugyanakkor a fenyegetés továbbra is fennáll, és az elkövetkező napok kritikusak lesznek.
Nemzetközi reakciók a konfliktusra
A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár maximális visszafogottságra szólította fel a feleket, elítélve az izraeli támadásokat, különösen azok időzítését, mivel Irán és az Egyesült Államok között tárgyalások zajlanak az iráni nukleáris programról. A G7 országok vezetői közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat, hangsúlyozva a diplomáciai megoldások fontosságát. Az Egyesült Államok jelezte, hogy nem vett részt a műveletben, de elsődleges célja a térségben állomásozó csapatai védelme.
Áldozatok és a célpontok jelentősége
A csapások során több magas rangú iráni vezető is életét vesztette, köztük:
- Hoszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, aki 1980 óta szolgált, és kulcsszerepet játszott Irán katonai stratégiájában.
- Ferejdun Abbászi, az Iráni Atomenergia Ügynökség korábbi vezetője.
- Mohammad Mehdi Tehranchi, a teheráni Iszlám Ázad Egyetem elnöke.
A célzott létesítmények között szerepelt Irán egyik fő nukleáris kutatóközpontja, amely kulcsfontosságú az ország atomprogramjában. Izrael megközelítése szerint a támadások célja az iráni nukleáris fenyegetés azonnali elhárítása volt.
A konfliktus tágabb kontextusa
A mostani események az Izrael és Irán közötti hosszú ideje tartó feszültség csúcspontját jelentik. Irán korábban is támogatott Izrael-ellenes milíciákat, például a Hezbollahot és a Hamászt, amelyek rakétatámadásokat hajtottak végre izraeli célpontok ellen. A mostani izraeli csapások válaszul szolgálnak Irán októberi rakétatámadásaira is, amelyek több mint 180 ballisztikus rakétát irányítottak izraeli városokra. A konfliktus kiszélesedése a Közel-Kelet egészét destabilizálhatja, különösen, ha Irán nukleáris ambíciói tovább erősödnek.
Magyar állampolgárok a térségben
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közölte, hogy Izraelben 787, Iránban pedig 14 magyar állampolgár tartózkodik, akik konzuli védelemre regisztráltak. A magyar hatóságok folyamatosan figyelik a helyzetet, és arra kérik a polgárokat, hogy kerüljék a térségbe való utazást, illetve kövessék a helyi hatóságok utasításait. A magyar külképviseletek egyelőre nem jelentettek sérülteket a magyar állampolgárok körében.