Kovács Zoltán, a DVTK új sportigazgatója szerint a magyar futball jövője a tehetséggondozáson múlik. A korábbi 20-szoros válogatott labdarúgó, aki júniusban érkezett az Újpest FC-től, úgy véli, a kluboknak hatékonyabban kell gazdálkodniuk a játékosok piaci értékével. A DVTK-hoz való visszatérése gyors döntés eredménye volt, miután Sántha Gergely klubelnökkel egyeztetett. Kovács hangsúlyozza, hogy a klubok transzparens működése és a tehetségek fejlesztése elengedhetetlen a sikerhez.
A magyarszabály és tehetséggondozás
Az MLSZ új, „négy plusz egyes” szabálya szerint az NB I-es csapatoknak átlagosan öt hazai nevelésű játékost, köztük egy U21-es futballistát kell szerepeltetniük. Kovács szerint ez kihívás, de teljesíthető, és a DVTK elkötelezett a tehetségek beépítése mellett. A klub kiemelt akadémiája lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok az NB I szintjére lépjenek, ami nemcsak a klub, hanem a magyar válogatott érdekeit is szolgálja.
Pénzügyi realitások a DVTK-nál
Egy közelmúltbeli elemzés szerint a DVTK játékosainak bértömege a második legnagyobb az NB I-ben, ám Kovács cáfolja a számokat. Szerinte az elemzés hibás, mert nem vette figyelembe, hogy a klub a női és utánpótlás-csapatokat, valamint a stadiont is saját maga működteti. A DVTK a középmezőnyben helyezkedik el fizetések terén, és nem célja a legdrágább játékosok leigazolása, hanem a stabil szakmai háttér kiépítése.
Eredmények és elvárások
Kovács szerint a DVTK célja, hogy a tabella felső felében végezzen, összhangban a klub költségvetésével. A sportigazgató szerint a siker kulcsa a kiszámítható környezet és a nyugodt szakmai munka. A klubvezetés transzparens működése és a szurkolói bázis támogatása megteremti az alapot ahhoz, hogy a DVTK a legerősebb vidéki klub legyen.
Fiatal tehetségek és piaci érték
A magyar futball egyik legnagyobb kihívása a játékosok nemzetközi piacra juttatása. Kovács példaként hozza fel Csongvai Áront, aki alázatos munkával és bátor döntésekkel a svéd AIK-ban is bizonyított. A sportigazgató szerint a kluboknak tudatosan kell építeniük a tehetségeket, hogy azok értékesíthetőek legyenek. Ehhez azonban edukációra van szükség:
- A játékosok motivációjának a fejlődésre kell irányulnia, nem csak a pénzre.
- A klubvezetőknek fel kell ismerniük a tehetséggondozás üzleti potenciálját.
- Az utánpótlásedzőknek és szülőknek reális képet kell kialakítaniuk a fiatalok lehetőségeiről.
A magyar futball társadalmi tükre
Kovács szerint a magyar futball problémái a társadaloméval is összefüggenek. A Szoboszlai-hatás és a válogatott Eb-szereplései növelték az NB I nemzetközi elismertségét, de a kluboknak meg kell tanulniuk jobban kihasználni ezeket a lehetőségeket. A játékosnevelés és -értékesítés nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is, amely a magyar futball hosszú távú sikerét meghatározza.