Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, például a magas élelmiszer- és energiaárak, jelentősen megnehezítették a magyar háztartások helyzetét. Ugyanakkor a lakhatási válság vált a legégetőbb problémává, amely a következő tényezőkben mutatkozik meg:
- Megfizethetetlen albérletárak, különösen a nagyvárosokban.
- Emelkedő lakhatási költségek, beleértve a rezsit.
- A fiatalok jelentős része számára elérhetetlen a saját lakás vásárlása.
A válság mélységét jól mutatja, hogy minden harmadik magyar fiatalnak alig van esélye önálló otthonra.
A megfizethető lakhatás fogalma és jelentősége
Ámon Katalin, a CEU kutatója szerint a megfizethető lakhatás az egyének és családok stabilitásának alapja. Az ENSZ definíciója alapján a lakhatásnak biztosítania kell:
- Anyagi fenntarthatóságot, hogy a háztartásoknak maradjon jövedelmük a lakhatási költségek után.
- Méltó életkörülményeket, például megfelelő fűtést, szigetelést és munkalehetőségeket a környéken.
Magyarországon azonban ezek a feltételek gyakran nem teljesülnek, ami politikai és társadalmi problémát is jelent.
Kormányzati intézkedések: kommunikáció vs. tettek
2024 végén a kormány 21 pontos gazdasági tervet hirdetett, amelyben a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki. Nagy Márton akkori nyilatkozata szerint a kormány szigorítaná az Airbnb és az albérletpiac szabályozását. Azonban a gyakorlati lépések elmaradtak:
- A lakástörvény változatlan maradt, a bérlők jogai rendezetlenek.
- A szociális lakáspolitika továbbra is hiányzik a kormányzati megközelítésből.
Imre Júlia, az Utcáról Lakásba Egyesület képviselője szerint a kommunikációs fordulat valódi, de a konkrét intézkedések nem adnak okot optimizmusra.
Fiatalok kilátásai és a kollégiumi helyzet
A lakhatási válság különösen a 18–35 év közötti korosztályt sújtja. A Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont adatai szerint a fiatalok több mint 60%-a szüleivel él, gyakran kényszerből. Az albérletárak Budapesten elérik a 100–250 ezer forintot, vidéken sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Jelinek Csaba szakértő szerint a kollégiumi férőhelyek bővítése szerepel a kormány tervei között, de a gazdasági helyzet miatt gyors előrelépés nem várható. A Diákváros projekt legkorábban 2028-ban nyújthat megoldást.
Lakáspolitikai eszközök és kihívások
A jelenlegi lakástámogatások főként hitelalapúak, amelyek nem érik el a rászorulókat. Imre Júlia szerint a megoldások között szerepelhetne:
- Állami bérlakásépítés, például moduláris technológiával.
- Üresen álló lakások hasznosítása nonprofit lakásügynökségek által.
- A lakástörvény reformja, amely szabályozná a bérlői jogokat és a bérleti díjakat.
Jelinek Csaba hangsúlyozta, hogy a középosztály is egyre nehezebben jut lakáshoz, és egy hosszú távú lakhatási stratégia hiányzik a kormányzati megközelítésből.
Szociális dimenzió és jövőbeli kilátások
A leginkább hátrányos helyzetű csoportokat a jelenlegi lakáspolitika teljesen magára hagyja. Imre Júlia szerint a Housing First modell állami támogatással hatékony megoldás lehetne. Jelinek Csaba szerint a megfizethető bérlakásszektor jogszabályi támogatása és a magánbérleti piac bővítése is szükséges lenne. A Periféria Kutatóközpont kutatói hangsúlyozzák: egy átfogó, szociálisan célzott lakhatási stratégia nélkül a válság nem oldható meg.