Ukrajna gazdasági helyzete a háború esetleges befejezését követően is súlyosan instabil marad – derül ki a Fitch Ratings friss elemzéséből. A nemzetközi hitelminősítő megerősítette az ország „korlátozott nemteljesítés” minősítését, ugyanakkor a helyi devizában fennálló adósságok besorolását „CCC+” szinten hagyta. A JP Morgan geopolitikai előrejelzése alapján Ukrajna jövője négy különböző megközelítés szerint alakulhat, ám egyik sem számol a NATO-tagság elnyerésével vagy a teljes területi szuverenitás visszaszerzésével.
Átstrukturálási törekvések és elhúzódó tárgyalások
A több mint három éve húzódó fegyveres konfliktus következtében Ukrajna jelentős gazdasági károkat szenvedett el, és jelenleg kiterjedt adósságrendezési folyamat zajlik. A Fitch beszámolója szerint az Ukrenergo állami vállalat sikeresen előzetes egyezséget kötött 825 millió dollár értékű, állami garanciával fedezett eurókötvényeinek átstrukturálásáról, amelynek véglegesítése júliusban várható. Ugyanakkor más adósságelemek – mint például a GDP-hez kötött kötvények (2,6 milliárd dollár) és a Cargill által nyújtott 700 millió dolláros hitel – esetében még nem született egyezség.
Lassú gazdasági kilábalás a visszaesés után
A háború kezdetén Ukrajna gazdasága mintegy 30 százalékos visszaesést szenvedett el. Bár 2023-ban és 2024-ben minimális növekedés tapasztalható, a szint továbbra is elmarad a konfliktus előtti értékektől. A Fitch 2024-re 2,9 százalékos növekedést jelzett, de ezt 2025-re 2,5 százalékra módosította a munkaerőhiány, a gázhálózat elleni támadások, valamint a pokrovszki szénbánya bezárása miatt. A hitelminősítő szerint Ukrajna addig marad jelenlegi besoroláson, amíg nem tud széles körű megállapodásokat kötni nemzetközi hitelezőivel.
Magas költségvetési nyomás a háború után is
A Fitch szerint 2024-ben az államháztartási hiány a GDP 17,2 százalékára csökkent, ám 2025-ben ismét 19,3 százalékra nőhet. A magas költségvetési terhek fennmaradása elkerülhetetlen, mivel Ukrajna a békeidőszakban is valószínűleg fenntart egy nagyméretű haderőt. Az újjáépítés költségeit 524 milliárd dollárra becsülik a következő tíz évben, ami közel háromszorosa az ország 2024-es GDP-jének.
2025-re átmeneti pénzügyi stabilitás
Az IMF becslése szerint Ukrajna 2025-re 55 milliárd dollár külső finanszírozáshoz juthat – többek között a befagyasztott orosz vagyonból származó hozamok felhasználásával. Az ország 9,1 milliárd dollárt különít el tartalékként a következő évre, illetve 8,4 milliárdot a 2026–2027-es költségvetési hiányok fedezésére. Ugyanakkor 2026 után jelentős finanszírozási bizonytalanságok állnak fenn, és a Fitch arra számít, hogy növekedni fog a belföldi hitelfelvétel szerepe.
Négy lehetséges békeforgatókönyv, egyik sem kedvező
Donald Trump amerikai elnök elsődleges célja a háború befejezése, és ennek jegyében Moszkva és Kijev is béketárgyalásokat sürget. A JP Morgan elemzői négy lehetséges szcenáriót határoztak meg – Belarusz, Dél-Korea, Grúzia, Izrael –, amelyek közül egyik sem tartalmazza Ukrajna NATO-tagságát vagy területi integritásának teljes visszaállítását. A legvalószínűbb „Grúzia modell” 50 százalékos eséllyel azt jelentené, hogy Ukrajna tartósan orosz befolyás alatt maradna, míg a „Dél-Korea modell” nyugati csapatok jelenlétét, az „Izrael modell” pedig fokozott gazdasági és katonai támogatást feltételez. A „Belarusz modell” szerint az ország teljes geopolitikai meghódolása következne be.
Putyin követelései és elutasításai
A JP Morgan jelentése szerint hat olyan pont van, amelyet Putyin biztosan elutasítana:
- Ukrajna NATO-tagsága
- Külföldi katonai jelenlét
- Nyugati fegyverszállítások
- Nyugati kiképzőközpontok
- Ukrajna stratégiai partnerré válása
- Orosz vagyonok zárolása
Ugyanakkor hat olyan feltételt is meghatározott, amelyet szeretne viszontlátni egy esetleges megállapodásban:
- Krím orosz területként való elismerése
- Négy kelet-ukrajnai régió bekebelezése
- Ukrajna semlegessége
- Az orosz nyelv hivatalossá tétele
- Az orosz hadsereg mozgásszabadsága
- Szankciók teljes feloldása
Dróncsapások, infláció és exportcsökkenés
A Fitch adatai szerint Ukrajna folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben a GDP 7,2 százalékára nőtt, míg 2025-ben 14,5, 2026-ban pedig 14,2 százalékra emelkedhet. Ez elsősorban a magas importköltségeknek, illetve a csökkenő áruexportnak – amely 38 százalékkal marad el a háború előtti szinttől – tudható be. A jegybank inflációs nyomással is küzd: az alapkamatot 250 bázisponttal emelték, mivel az infláció áprilisra 15,1 százalékra nőtt. A Fitch szerint 2025-ben 12,3 százalékos infláció várható, amely 2026-ra 6,5 százalékra mérséklődhet.