1945. július 16-án, hajnali 5:30-kor az új-mexikói sivatagban felrobbantották a történelem első teszt-atombombáját, a „Trinity” kódnevűt. Ez a Manhattan Projekt részeként, Los Alamosban végzett titkos kutatások sikerét igazolta. Alig pár héttel később az Egyesült Államok Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobott, több tízezer ember életét kioltva, ezzel demonstrálva a nukleáris fegyverek pusztító erejét.
Izrael és Irán konfliktusa
2025. június 13-án Izrael légicsapásokat mért Iránra, arra hivatkozva, hogy Teherán a nemzetközi tiltások ellenére titokban atomfegyvereket fejleszt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előző nap élesen bírálta Iránt, amiért 2019 óta megszegi kötelezettségeit, és nem magyarázza meg a területén talált, atomfegyverekhez alkalmas dúsított urán eredetét. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kijelentette, hogy a hadművelet addig tart, amíg az iráni atomfenyegetést meg nem szüntetik. Irán válaszul rakétatámadásokat indított Izrael ellen, így a konfliktus háborúvá eszkalálódott.
Irán nukleáris kapacitása
A NAÜ szerint Irán jelentős mennyiségű, 60%-os tisztaságú dúsított uránt halmozott fel, ami már csak egy lépésre van a fegyverminőségű, 90%-os urántól. Szakértők szerint Irán egy héten belül képes lehet elegendő hasadóanyag előállítására egy atombombához, ha nem korlátozzák. A dúsítási folyamatot nagy kapacitású centrifugák végzik, amelyeket Irán folyamatosan fejleszt, két föld alatti üzeme (Fordo és Natanz) mellett egy harmadik létesítmény építését is bejelentette. Ez a megközelítés komoly aggodalmat kelt a nemzetközi közösségben.
Az atombomba technológiai kihívásai
Bár az atommaghasadás elmélete már az 1930-as években ismert volt – Szilárd Leó magyar fizikus kulcsszerepet játszott ennek kidolgozásában –, a gyakorlati megvalósítás óriási mérnöki feladat. Az atombomba működéséhez szükséges, nagy tisztaságú urán-235 izotóp előállítása ipari méretű infrastruktúrát igényel. A természetes urán 99,3%-a a stabil urán-238, míg a láncreakcióhoz szükséges urán-235 csak 0,7%-ot tesz ki. A dúsítás folyamata, amelynek során a két izotópot szétválasztják, rendkívül energiaigényes és időigényes.
Uránbányászat és globális készletek
Az urán a Föld kérgében előforduló, viszonylag elterjedt elem, de a bányászata szigorúan szabályozott. A legnagyobb készletekkel rendelkező országok:
- Ausztrália (a világ készleteinek 28%-a, 1,7 millió tonna)
- Kazahsztán
- Kanada
- Oroszország
- Namíbia
Ugyanakkor a nyers uránércből kivont urán-235 arányának növelése, azaz a dúsítás, kulcsfontosságú a nukleáris fegyverekhez. Ez a technológia, illetve a hozzá szükséges infrastruktúra az, ami Iránt is a nemzetközi figyelem középpontjába helyezte.
Nemzetközi ellenőrzés és szimulációk
Az atomfegyverek fejlesztését nemcsak technológiai akadályok, hanem szigorú nemzetközi ellenőrzések is nehezítik. Az utolsó kísérleti atomrobbantást 1992-ben hajtotta végre az Egyesült Államok, és 1996-ban a Kísérleti Atomrobbantások Teljes Betiltásáról szóló Szerződés véget vetett ezeknek a teszteknek. Az atomhatalmak ma már számítógépes szimulációkra támaszkodnak fegyvereik erejének felmérésére. Irán is valószínűleg szimulációkat végez, miközben a NAÜ jelentései szerint karnyújtásnyira van a fegyverminőségű urántól, ami globális biztonsági kockázatot jelent.