Varga Mihály, a magyar gazdaságpolitika tapasztalt szereplője, száz napja vezeti a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Kinevezése óta a forint árfolyama erősödött, elérve egy öt hónapos csúcsot az euróval szemben. Ez a piaci bizalom jele, amely Varga kiszámítható megközelítésére épül. Az új vezetés nemcsak a monetáris politikára, hanem a bank belső működésére is hatással van, miközben új együttműködéseket épít ki, illetve fellép a kibercsalások ellen.
Alapítványi ügyek rendezése
Varga egyik első lépése az MNB-közeli alapítványok, különösen a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) körüli viták kezelése volt. A korábbi vezetés alatt felmerült szabálytalanságok miatt büntetőfeljelentések születtek, olyan vádakkal, mint hűtlen kezelés és csalás. Az új vezetés:
- Személycseréket hajtott végre az alapítványi struktúrában.
- Átfogó belső vizsgálatot indított.
- 400 millió forintos vagyonjuttatást biztosított a PADME számára a korábbi ügyletek feltárására.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az Optima-csoport bonyolult céghálózata nem szolgált racionális gazdasági célt, ami további gyanút keltett. A feljelentések a 2024-es és 2025-ös tranzakciókra is kiterjednek, jelezve, hogy a múlt tisztázása gyakorlati lépésekkel zajlik.
Intézményi reformok és hatékonyság
Varga Mihály nemcsak az alapítványokat reformálta meg, hanem az MNB belső működését is átalakította. A jegybank:
- Létszámcsökkentést hajtott végre a hatékonyság növelése érdekében.
- Értékesíti a balatonakarattyai luxusüdülőt.
- Módosítja a jegybanktörvényt, hogy a jövőben ne lehessen vagyonkezelő alapítványokat létrehozni.
Ezek a lépések azt mutatják, hogy a jegybank új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ugyanakkor a működési költségek csökkentésére is törekszik.
Monetáris politika és piaci nyugalom
A monetáris politikában Varga a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe, ami stabilizálta a forint árfolyamát és csökkentette az inflációs nyomást. Az alapkamat hónapok óta változatlan, ami nyugalmat hozott a piacokra. Az inflációs adatok elemzése során kiemelte a szolgáltatási szektor drágulását, és intézkedéseket sürgetett a banki díjak mérséklésére. Az MNB és a Bankszövetség megállapodása szerint:
- Az alapszámla díját elengedik, amíg az infláció három egymást követő hónapban nem csökken 4% alá.
- Öt intézkedés erősíti a tájékoztatást és csökkenti a lakossági pénzügyi szolgáltatások költségeit.
Ez a megközelítés közvetlenül a lakosság pénztárcáját érinti, növelve a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét.
Új partnerségek és gazdaságpolitikai célok
Varga Mihály stratégiai együttműködést kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), hogy a jegybank elméleti tudása a vállalati tapasztalatokkal egyesüljön. A partnerség céljai:
- Féléves értékelések a vállalkozások helyzetéről.
- Közös kutatási projektek a gazdaságpolitikai döntések megalapozására.
- Növekedési potenciállal rendelkező kkv-k feltérképezése.
- Kutatásieredmény-megosztás a két szervezet között.
Ez a lépés a monetáris döntéshozatalt közelebb hozza a reálgazdasághoz, miközben a jegybank a világgazdasági változásokra is reagál.
Kibercsalások elleni fellépés
A növekvő kibercsalásokra válaszul Varga öt intézkedést jelentett be a bankbiztonság növelésére. A legfontosabb:
- A bankok kárfelelősséget vállalnak, ha nem megfelelő az ügyfél-hitelesítés.
- Júliustól működik a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely mesterséges intelligenciával azonosítja a gyanús tranzakciókat.
A KVR egy „pénzügyi röntgengépként” működik, amely valós időben figyelmezteti a bankokat a visszaélésekre, növelve a tranzakciós biztonságot.
Vállalati hitelezés és jövőbeli kihívások
Bár konkrét program még nem indult, az MNB újranyitotta az egyeztetéseket a Bankszövetséggel a vállalati hitelezés élénkítése érdekében. A cél a kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatása a magas kamatkörnyezetben, ugyanakkor az infláció újbóli emelkedésének elkerülése. Ez egyensúlyozást igényel, de Varga eddigi lépései azt mutatják, hogy a stabilitás és a fokozatos reformok híve.